Mi az ételintolerancia?

Számos más olyan mechanizmus létezik, melyben nem az immunrendszer játsza a szerepet. Tipikus példák ezekre:

• Enzim elégtelenség/hiány
  • laktáz hiány szerepe a tejcukor intoleranciában (puffadással, hasmenéssel, hasi fájdalommal jár)
• Kemikália / gyógyszer érzékenység
  • MSG (monosodium-glutamate, nátrium glutamát) a kínai ételekben (fejfájás, verítékezés, szédülés)
  • A szárított gyümölcsökben és zöldségekben, a borban, sörben lévő szulfitok (asztmás tünetek)
  • Erekre ható (értágító) aminok, mint a fenil-etilamin a csokoládéban és a vörösborban (migrén)

Mi a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között?

Sokan úgy gondolják, hogy az ételallergia és az ételintolerancia ugyanaz, de valójában számos különbség van közöttük:

• Az allergia általában az étel fogyasztását követő azonnali reakcióval jár, míg az intolerancia később okoz tüneteket (akár napokkal a fogyasztás után).
• Az allergia IgE antitest okozta folyamat, míg az intolerancia során IgG antitestek termelődnek.
• Az allergia előfordulási gyakorisága alacsony, az intoleranciáé magas.
• Az allergia többnyire ritka expozíció következménye, míg az intolerancia a gyakori fogyasztás eredménye.
• Az allergiás választ a hízósejtekből történő gyors hisztamin-felszabadulás jellemzi, míg az intoleranciára a lassú antigén-antitest komplex képződés jellemző, mely a szövetekbe lerakódva gyulladást okoz.
• Allergia esetén többnyire annak klasszikus tünetei figyelhetők meg: bőrpír, tüsszögés, szénanátha, légzési nehézség, asztma, sőt anaphylaxiás shock; ugyanakkor intolerancia során 1 a szervezet bármely pontját érintő panasz alakulhat ki, s a páciensek általában több tünetről számolnak be.
• Az allergiás reakció végzetes lehet, míg az intolerancia nem jár életet veszélyeztető állapotokkal
• Az allergia élethosszig tarthat, ugyanakkor az intolerancia a magas IgG termelést okozó ételek eliminációjával visszafordítható.
• Az allergia pozitív bőr tesztet (prick-test) mutat, míg az intolerancia negatív eredményt ad.
• Az allergiát gyakran a páciens maga is diagnosztizálja, mivel a kiváltó étel nyilvánvaló oka a problémának. Viszont a tünetek alapján viszont sokkal nehezebb megállapítani, mi okozza az ételintoleranciát. Ez adja az IgG teszt jelentőségét.

Az ételallergia mechanizmusa

A klasszikus ételallergia során gyulladásos mediátorok szabadulnak fel a hízósejtekből, miután IgE antitestek kötődtek hozzájuk. Az események sorrendje a következő:

• Az étel antigén stimulálja a lymphocyták egy osztályát, melyet Th2 helper T sejteknek hívnak.
• Ezek a Th2 sejtek olyan citokineket választanak el, melyek a B lymphocytákat antigén specifikus IgE termelésre utasítják.
• Az IgE antitestek hízósejtekhez kötődnek. Amennyiben a szervezet ismét találkozik az allergénnel, az hozzákapcsolódik a hízósejtek felszínéhez kötött IgE-hez, melynek hatására a hízósejtből gyulladásos mediátorok szabadulnak fel, többek között hisztamin.
• Az okozott gyulladás felelős a klasszikus allergiás tünetekért, mint a tüsszögés, könnyezés, viszketés, bőrpír, légzési nehézség stb.

Az ételintolerancia mechanizmusa

Az ételintolerancia kialakulása során antigén-antitest komplexek képződnek, melyek lerakódnak a szövetekben, s ott a szövet sérülését és gyulladást okozó gyulladásos kemokinek felszabadulását idézik elő. Ez a test bármely részén megtörténhet pl. a belekben, ahol IBS tüneteket okoz, az izületekben, ahol izületi gyulladást okoz, az agyban, ahol migrénes tüneteket provokál, stb.

Az események sorrendje a következő:

• Részlegesen emésztett étel jut át a bélsejtek között a véráramba.
• Ezeket a fehérjéket a szervezet „idegenként” azonosítja és étel-specifikus IgG termelésbe kezd.
• Az IgG a részlegesen emésztett étellel antigén-antitest komplexet képez. Az ételintolerancia tünetei később alakulnak ki, mivel a komplexek kialakulása fokozatos folyamat, nem azonnal következik be.
• A komplexek lerakódnak a szövetekben (ez bárhol megtörténhet a testben, a belekben, a fejben, bőrben, stb.)
• A komplement rendszer aktiválódik, melynek hatására a neutrofil fehérvérsejtekből fehérjebontó enzimek, hízósejt mediátorok, vazoaktív peptidek szabadulnak fel és vérlemezke aggregáció következik be.
  A komplement rendszer és a makrofágok gyulladást stimulálnak, bár a komplement rendszer ugyanakkor megvéd a kisebb komplexek nagyobb komplexekké alakulásától.
• C2 and C5 (a komplement enzim kaszkád része) szintén képes hisztamint felszabadítani.
• A makrofágokból gyulladásos mediátorok szabadulnak fel, úgymint az interleukin-1, a tumor nekrózis faktor, a reaktív oxigén gyökök és a nitrogénoxid. (Megjegyzés: a komplement rendszer egy enzim kaszkád, mely segít megvédeni a fertőzésektől.)

Forrás: Foodtest